2010. november 23., kedd

És ha már könyvjelzők voltak az előbb akkor könyvet is ajánlok hozzá :)


A kétbalkezes, kicsit szürke, kicsit unalmas, olasz levelezőként dolgozó szingli Sárinak, Madame Toussaud Panoptikumában támad egy fantasztikusnak tűnő ötlete, és barátnője, a "menedzser-típusú", kiskosztümös, szingli Claudia mindent megtesz, hogy megvalósítsa azt. Meghív pár barátnőt egy különös Beavatásra, majd a lányok segítségével, - akik mind mással keresik a kenyerüket-, tizenegyen összegyűjtenek 12 pasitípust és elmesélnek 12 történetet. Ez a Pasipanoptikum, ahol megtalálható többek között a Szemét, a Maximalista, a Költő, a Piperkőc épp úgy, mint a Csúnya, a Titkot rejtegető, vagy az Álompasi. Az egy évet átfogó mesélős Panoptikum-Esteken a Lányok együtt vacsoráznak valami finomat, kitárgyalják az épp aktuális pasi-típust, mígnem a regény végén a főzni szerető olvasóknak a Panoptikum receptjei is felbukkannak. Az olasz-magyar származás Marina, a történetben eljut Nápolyba is, annak minden furcsaságával, egzotikumával. Mire a lányok megismerkednek egy-két különös figurával, az olvasó is bepillantást nyer az ő életükbe, féltett titkaikba, miközben egyre jobban megkedveli Eleonórát, Angit, Esztert és a többieket.

Ezt a könyvet legjobb barátnőm írta aki már huszon éve él Olaszországban olasz férjével és nagyfiukkal.
Kedvenc időtöltése az olvasás és az írás. Sokunk unszolására végre megjelentette egyik írását--az első regényét.
Igazi szórakoztató csajos könyv. Szeretettel ajánlom mindenkinek :)

Könyvbemutatója: 2010.Nov.30. 18.00 
1075 Bp Kàroly Krt. 3/C   Alexandra Irodalmi Kàvèhàz

könyvjelzők

2010. november 20., szombat

2010. november 19., péntek

2010. november 17., szerda

2010. november 14., vasárnap

2010. november 10., szerda

2010. november 5., péntek

Egyszerű swaris

Régebbi darab csak most találtam meg a fotót.

2010. november 1., hétfő

Ady Endre: Halottak napján 
Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

Tökfejek